„Szociális Ellátás Segítéséért" díj

26. § (1) „Szociális Ellátás Segítéséért-díj” adományozható annak a személynek, aki hosszabb időn át, de legalább 10 éven keresztül hozzájárult a szociális munka eredményességéhez, illetve támogatásával a város szociális ellátásának fejlődéséhez.

(2) A díjat, melynek jutalomösszege személyenként 100 000 Ft, évente legfeljebb két személy kaphatja.

A Pálos Károly III. és IV. fokozat díjat Szombathely Megyei Jogú Városa 1996-2000 között adományozta a Szociális Ellátás Segítéséért díj jogelődjeként.

 

Szociális Ellátás segítéséért díjat kaptak:

2023

Rupa Etelka

Általános ápoló – általános asszisztens végzettségét 1978-ban szerezte meg, amely iskolai végzettség megszerzésével egy életre elköteleződött a segítségre, ápolásra, gondozásra szoruló emberek mellett. Nyugdíjba vonulása előtti utolsó munkahelye a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálatnál volt, ahol gondozónőként segítette az intézmény munkáját.

Az általa gondozott idős emberek életében meghatározó szerepe volt, kedvességével, értő figyelmével, nagyfokú empátiájával, vidámságával szebbé varázsolta hétköznapjaikat. Munkavégzése során a nagyfokú szakmaiság, precizitás jellemezte. Hivatástudata, kitartása, szakmaisága, szociális érzékenysége és emberi értékei méltóvá teszik az elismerésre.

Horváthné Veczel Éva

Tanulmányait befejezve 2000. december 27. napjától 2023. június 15. napjáig dolgozott a Vas Megyei Szakosított Szociális Intézményben. Először analitikus könyvelő munkakörben, azt követően intézményi adminisztrátori feladatkörben végezte napi tevékenységét. Nagy munkabírás jellemezte, aki szükség esetén többletfeladatokat is vállalt.

A sokrétű kihívásokhoz való hozzáállását, szervezőkészségét, figyelmét, precizitását munkatársai is nagyra becsülték. Az intézmény lakói is szeretettel, bizalommal fordultak hozzá. Munkaterületén folytatott tevékenysége elengedhetetlenül szükséges volt az ápolást, gondozást végző szakosított szociális intézmény eredményes feladatellátásához.

2021 Béry Géza

2020 Tőke Ildikó

2019 Mesits Gizella Mónika és Balassa Imre

2018 Kurucz Izabella és Fábián Sándor

2017 Polcsik Csabáné

2016 Nagyné Rovó Márta, Zsolnainé Süle Ildikó

2015 Rostásné Fazekas Erzsébet, Lecouve Imréné

2014 Hegedűs Vilmosné, Peresztegi Anna

2013 Kálovicsné Sipos Judit, Takács Tiborné

2011 Zsolnainé Süle Ildikó, Király Győzőné, Magyar Józsefné

2010 Kissné Nagy Margit, Kiss Bernadett, Soós Tibor

2009 Lajos Gézáné

2008 Baráth István, Horváth Istvánné, Tamási Ildikó

2007 Béry Géza, Stummer Lászlóné, Haraszti István

2006 Szalay Zoltánné, Németh István

2005 Boros Józsefné, Doma Gyuláné

2004 Almási Piroska, Bázár Lászlóné, Czetter Gábor

2003 Elek József, Erdélyi Lajosné, Kránitz Aranka

2002 Kirkovits Istvánné, Kolocz Jánosné, Németh Tamásné

2001 Pál Lászlóné, Monostori Istvánné, Molnár Péterné

 

Pálos Károly díj III. kaptak:

2000 Csidei Imréné, Pungor Lászlóné, Milkóné Fogl Anna

1999 Szucsányiné Szabó Anikó, Németh Istvánné, Gaál Erzsébet

1998 Kovács Istvánné

1997 Bakó Gusztávné, Gyürü Béláné

1996 Gombás Istvánné, Kuzmiczky Mihály, Poór László

 

Pálos Károly díj IV. kaptak:

2000 Nagy Lászlóné, Kovács Ferenc, Horváth Erika

1999 Szabó Lászlóné

1998 Bozzay Annamária

1997 Udvardy Lajosné

1996 Berendiné Pál Ildikó, Maurerné Matura Imola, Dr. Morvay Frigyesné

 

Pálos Károly (1903-1944)

Pálos Károly valójában Piskor családnévvel született 1903. május 13.-án Szombathelyen. Apja napszámos volt, többnyire módosabb családokra, illetve a papi szeminárium tanáraira mosott. Utóbbiaknak és jó eszének köszönhette Károly, hogy felvették a premontrei gimnáziumba. Kitűnő tanuló volt, 1921-ben sikeresen leérettségizett, és apja kérésére, teológushallgatónak iratkozott be a papnevelő intézetbe. Ő azonban más jövőt képzelt el magának, és szűk egy év múlva már nyilvánvalóvá is vált, hogy nincs benne papi elhivatottság, abbahagyta hát itteni tanulmányait. Dr. Géfin Gyula, a szeminárium aligazgatója sietett a segítségére egy javaslattal: beajánlotta őt a Magyar Királyi Szombathelyi Rendőr-főkapitányságra, ahol először ideiglenes díjnok lett, majd 1923-ban véglegesítették is.

Ekkor már első éven a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi fakultásán tanult, bár az előadásokat igen ritkán látogatta, hiszen nem tehette meg, hogy a fővárosba költözzön. Itthon készült, nagyon nehéz körülmények között. Mivel a petróleummal spórolnia kellett, az utcai lámpák fényénél olvasott esténként, és állandóan kölcsön kellett kérnie még arra is, hogy negyedévente felutazzon a vizsgákra. A jogi doktorátust 1926-ban szerezte meg úgy, hogy közben a kapitányságon végzett munkáját is elismerték, előléptették. ’28-ban megnősült, elvette Nyilassy Margitot, és újra tanulni kezdett: egy éven belül letette az államszámviteli vizsgát.

Pályázaton nyerte el ’29 őszén a városi közgyám állását. Ott számtalan emberrel megismerkedett, többek közt Oslay Oswalddal is, aki ferences rendi szerzetesként a saját maga által kidolgozott ún. egri normát jött propagálni. Az ismeretségből, amely óriási hatással volt rá, lassan barátság lett, Károlyt pedig közben árvaszéki előadóvá, majd árvaszéki jegyzővé nevezték ki. Ez idő tájt magyarosította a nevét Pálos Károllyá. Az egri normát városunkban a következő év elején vezették be, Pálos Károly ekkor került a Szegényügyi Hivatal élére, és lett több szegényüggyel foglalkozó testület tagja. Miután a közigazgatási vizsgát is letette, komoly szerepet vállalt a Szombathelyi Szegényügyi Szabályzat kidolgozásában. Cikkekben ismertette a lakossággal a város népjóléti és gyermekvédelmi intézményeinek történetét, népszerűsítette a szegénygondozás új rendszerét, valamint megírta első könyvét, a Szegénység, szegénygondozás című művét. Az általa felkarolt ügy mellé álltak más neves szombathelyiek: Pável Ágoston és Bárdosi Németh János is. Szociális igazságot címmel ’37-ben jelent meg újabb könyve, amely a társadalmat, pontosabban annak lelkiismeretét igyekezett megszólítani. Egy évvel később a város aljegyzőjévé választották

A Felvidék visszacsatolása után úgy ismerték el kimagasló munkáját, hogy Losoncon ajánlották fel számára a főjegyzői állást, elkerült hát Szombathelyről. Mire ott megszervezte a szegénygondozást, kinevezték polgármester-helyettessé. 1941-et írtak, amikor Újvidékre került városi tanácsosnak, nem sokkal később pedig már Kiskunfélegyházára sodorta az élet, polgármesterré választották. ’44 októberében, amikor a hivatalát kiürítették, Pálos Károly menekülés közben Városlődnél autóbalesetet szenvedett, és meghalt. A Szent Márton-temetőben helyezték végső nyugalomra.

Forrás: http://www.savariaforum.hu/cgi-bin/safo/index.cgi?view=cikk&ID=2575

 

Pálos Károly díj adományozható:

„Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2016. (III. 1.) önkormányzati rendelete Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata által adományozható kitüntetésekről”